Ebből nem szabad kimaradnod: A világ legnagyobb zenei piaca.

A globális zenei marketing cikksorozat első részében az afrikai zenei streaming szolgáltatásokról írtam. A második részben egy még jelentősebb piacról lesz szó, amiről már régóta tervezem, hogy írok.

Japán a világ legnagyobb zenei piaca, a világ zenei bevételeinek 25%-ával.

Bár Japánnak gyönyörű természeti kincsei vannak, a lakosság túlnyomó többsége a nagyobb városokban tömörül. Japán teljes populációja 127 millió.

A japánok többet költenek zenére, mint bármely más ország lakói, az egy főre jutó költés közel a háromszorosa az amerikainak. A japánban vásárolt lemezek 25%-a külföldi előadó zenéje. Évente 1 milliárd dollárt költenek külföldi zenére, és MINDENFÉLE zenei stílusnak megvan a rajongótábora. Úgyhogy aki a zeneiparban dolgozik, az nem hagyhatja figyelmen kívül Japánt. TOVÁBB OLVASOM...

8 jelentős streaming platform, ahol még nincs fenn a zenéd!

Hála az internetnek, ma már egyre könnyebb eljuttatni a zenénket a világ minden részére. Viszont ebben csak részben segítenek a zenei disztribútorok (“aggregátorok”), akik a szokásos platformokra felteszik a zenéd: Spotify, iTunes/Apple music, Deezer stb.

Ezeken kívül jó pár olyan zenei oldal van, ahol még valószínűleg nincs fenn a zenéd, sőt még nem is hallottál róla.

A cikksorozat első részében az afrikai országok zenei patformjairól fogok írni.

Afrika talán most még jelentéktelennek tűnhet, ezért sokan figyelmen kívül hagyják, (például az alacsony fizetőképes közönség miatt.) TOVÁBB OLVASOM...

A legjobb hirdetési felület a zenédnek!

A legutóbbi cikkben arról írtam, hogy egyre jobban háttérbe kerül a hagyományos rádió, mert az emberek inkább a streaming szolgáltatásokat részesítik előnyben. (Youtube, Spotify, Deezer stb.)

A helyzet az, hogy nekünk zenészeknek is egyre inkább ezekre a platformokra érdemes orientálódni. Nem csak azért, mert a közönség ezeket használja, hanem mert a szolgáltatók egyre több olyan eszközt adnak a zenészek kezébe, amik segítenek elérni a kívánt közönséget.

Az egyik legígéretesebb hirdetési csatorna a Feature.fm TOVÁBB OLVASOM...

Sokan kérdeztétek: zeneipari könyvek, tananyagok

Sokan szoktátok kérni, hogy ajánljak könyveket, tananyagokat zeneipari témában. A helyzet az, hogy ilyenkor mindig “bajban vagyok”, mert nem tudok őszintén olyat ajánlani, ami ár-érték arányban megérné.

Az elmúlt 5 évben több százezer forintot költöttem könyvekre, tananyagokra, és az igazság az, hogy a zeneipari “guruk” 99%-a soha semmit nem ért még el a zenéjével, nem épített még közönséget.

Van egy-két olyan tananyag, ami tényleg jó, viszont ezek nem magyar pénztárcára vannak szabva. TOVÁBB OLVASOM...

Digitális keverő hihetetlen jó áron: RCF M18 teszt

Elsősorban monitorozás céljával vettünk egy digitális keverőt, és nagyon nem bántuk meg. Életem legjobb koncert “élménye” volt, mert hogy saját magamnak állíthattam be a monitoromat a színpadon… egy ipadről!

Az RCF M18, ahogy a nevéből is adódik, egy 18 csatornás digitális keverő. Meglepően kis méretű dobozka (9 x 34 x 18 cm!), aminek az az oka, hogy egyetlen egy fizikai poti sincs rajta! Kizárólag mobil készülékekről vezérelhető.

A vezérlője használható iPaden, iPhoneon és Android készülékeken is. Bár a telefon kijelzőjén is használható és jól látható minden, nekem az a tapasztalat, hogy inkább tabletről érdemes vezérelni, mert a nagyobb kijelzőn finomabban tudjuk állítani a potikat. TOVÁBB OLVASOM...

A Funk zene története

Egy órás dokumentumfilm a Funk zene történetéről.

Néhány fontos téma benne:

– Mennyire fontos a ritmus a funk zenében is.

– Mennyire fontos az öltözködés is a színpadon, hogy kitűnjön a zenekar a többi közül.

+ még sok más érdekes és tanulságos sztori.

Melyik zenei műfajban lehet igazán érvényesülni?

Az elmúlt években sokat találkoztam azzal a hozzáállással, hogy a mi műfajunkban nem lehet igazán érvényesülni. Leginkább a zenészek részéről. Sok zenésztől hallottam, hogy a latin/salsa az rétegzene, ezért nem lehet sikeresnek lenni benne. Vagy például spanyol nyelvű dalokkal nem lehet, mert magyar nyelvű dalok kellenek stb. Vagy a pop zene a menő, ezért azt kéne csinálni.

Nos 3 nappal ezelőtt volt a legutóbbi saját szervezésű koncertünk az A38-on, ahova 500 jegyet adtunk el. (Én vagyok balról a második a képen 😉 ) TOVÁBB OLVASOM...

Egy Facebook követő az már rajongó? Ki számít rajongónak?

Néha amikor megosztok egy cikket Facebookon, akkor érkezik egy-egy negatív/kétkedő hozzászólás, és jó esetben az illető nem csak qrvaanyázik, hanem ki is fejti bővebben, hogy mire gondol. És ez azért jó, mert rögtön kiderül nekem, hogy milyen területtel nincs képben, úgyhogy remek ötleted ad egy újabb cikk megírásához.

Úgyhogy ezúton kérlek, kedves olvasó, ha bármivel nem értesz egyet, akkor írd meg nekem. 🙂

Kire mondhatjuk azt, hogy “rajongó”? Egy Facebook követő rajongónak számít? Vagy csak az, aki már megvette a lemezed/koncertjegyed? Vagy aki MINDEN egyes koncerteden az első sorban csápol? TOVÁBB OLVASOM...